Kissé álmosan, de annál nagyobb
izgalommal vágtunk neki a számunkra ismeretlen útnak. Az előzetes kutató
munkánknak köszönhetően már képeken megnézhettük azt a csodálatos vidéket,
amelyet most végre személyesen is bejárhattunk.
Első állomásunk Nagykároly volt, ahol megcsodáltuk a felújított Károlyi kastélyt,
valamint azt az erkélyt, ahol a magyar irodalom híres szerelmespárja: Petőfi
Sándor és Szendrei Júlia megismerkedtek.
|
Nagykároly-Károlyi kastély |
|
A kastély parkjában |
|
A kastély parkjában |
|
A tordai hasadék |
Hosszú buszozás után végre
megpillantottuk a tordai hasadékot, melynek keletkezéséről még otthon
olvastunk. Kár, hogy egy kis séta már nem fért bele a programba. De így is
ámulatba ejtett mindenkit. A tordai
sóbányában tett látogatás utazásunk egyik legemlékezetesebb pillanata marad. Ha
csak a különböző, megvilágított termekre gondolunk- ahol még a sós falat is
megnyalhattuk-, vagy a látványlifttel való „repülés”- re, borzongás járja át a
testünk, ahogy szédítő magasságból szemlélhettük az alattunk elterülő, csodás
fényárban úszó sóbányát. A fiúk még a biliárdasztalt is kipróbálták, nagy
csatát vívtak egymással. Az idő rövidsége miatt sajnos az óriáskerékbe nem
ülhettünk be. Majd legközelebb!
|
Torda-sóbánya |
|
Torda-sóbánya előtt |
|
Kikapcsolódtunk |
|
A bányában... |
Késő délután Marosvásárhely
szépségében gyönyörködhettünk (Bolyai szobor, Református Kollégium,
Kultúrpalota). Az idegenvezetőnk mesélt arról, hogy milyen híres emberek
koptatták hajdan a kollégium padjait. A Bolyai szobor előtt sok érdekességet
tudhattunk meg a testvérpárról.
|
Bolyai szobor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| | | | | | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Teleki könyvtár |
|
|
|
|
|
|
| |
| | Református Kollégium |
|
|
|
|
|
|
Korondon |
Fáradtan, élményekkel gazdagodva
érkeztünk meg Korondra, a festői szépségű faluba, ahol aBernadett panzió
szívélyes tulajdonosai fogadtak bennünket. A hangulatos, egyszerű kis szobák az
otthon hangulatát idézték. A könnyed, finom vacsora után nyakunkba vettük a
települést és felfedezőútra indultunk. Sosem találkoztunk még ennyire nyílt,
kedves emberekkel, akik a késői órák ellenére is barátságosan, mosolygó arccal
kínálták szebbnél szebb portékáikat. A hosszúra nyúlt buszozástól
|
Szállás |
kimerültnek
kellett volna lennünk, de valahogy mégsem akarózott ágyba bújnunk. Inkább
párnacsatával, hajnalig tartó beszélgetéssel töltöttük az első éjszakát.
|
Vacsora |
Kovács Vivien és Szolanics Evelin 7. b
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése