2014. május 28., szerda

2. nap



Másnap reggeli után Felsősófalvára utaztunk, a Székely Mózes Általános Iskolába látogattunk el, ahol egy ízes tájszólású tanító bácsi köszöntött minket. Az intézmény rövid bemutatása után a csöppnyi elsősök furulyaszóval köszöntöttek bennünket. Jó vendégek lévén nem érkeztük üres kézzel: mesekönyveket, 
DVD-ket ajándékoztunk a kis nebulóknak.
Csoportkép az iskola előtt 1
Iskola 3



Csoportkép az iskola előtt 2

Iskola 4
Iskola 6




Iskola 5
Iskola 7
Bucsin tető 1

          Ami ezután következett, az minden várakozásunkat felülmúlta.  A környező hegyvidék fenyves erdőinek, mezőinek mesébe illő látványa ámulatba ejtett bennünket, nem győztük fényképezőgépeinket, „okos telefonjainkat” kattogtatni.



Bucsin tető 2

Út közben megálltunk egy kis hegymászásra, vagy, hogy megkóstoljuk a hegyi források friss vizét. A nap fénypontját a Gyilkos-tó és a Békás-szoros jelentették. Életünk legmeghatározóbb élményévé vált a fölénk tornyosuló óriási sziklák övezte út megtétele.





Bucsin tető 3


A meredek lejtők, a csörgedező patakok, a szédítő magasságú sziklatömbök mind-mind fenséges látványt nyújtottak. Az útszéli árusok bazárjainak bőséges kínálatából kedvünkre vásárolgattunk szuveníreket szeretteinknek.




Bucsin tető 4












Szárhegy 1
Szárhegy2
                       
 Gyilkos-tó

Békás szoros 1
Békás szoros 4
Békás szoros 2










Békás szoros 3


















A napot Szovátán a Medve –tó körbesétálása zárta.
Szováta
Medve-tó sószikla1
Medve-tó 2

Medve-tó sószikla 2
Medve-tó 1


           Visszatérve a szállásunkra elfogyasztottuk a jól megérdemelt „utolsó vacsoránkat”. Éreztük, utazásunk a végéhez közeledik, ezért a kísérő tanár nénik legnagyobb bánatára az éjszakát ismételten nem alvásra szántuk, ki akartuk élvezni az utolsó perceket is. Este a panzió udvarán telepedtünk le, beszélgettünk, énekeltünk. „Takarodó” után is zeneszótól és gyerekzsivajtól volt hangos minden szoba. Igazi diákként minden csínnyel megpróbálkoztunk, hogy túljárjunk a fáradt, megtépett idegzetű tanáraink eszén.
Éjfélre a szobák többsége elcsendesedett, akik még tovább fennmaradtak, annak bizony a harmadik nap elég „fárasztó” volt…

Sallai Zulejka, Baranyi Réka 7. b


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése